A kavargó füst közepette egy vörös zászló lobogott élénken a szélben.

A négy egyetemista különféle arckifejezésekkel figyelte. Jairo érezte, hogy hevesen ver a szíve.

Annak a korszaknak a zászlaja nem egészen olyan volt, mint a mai, de a vezérkari főnök leírhatatlan erőt érzett benne.

„Parancsnok úr, a mieink közül való! Kézjeleket használ!”

„Ezek a mi kézjeleink!”

Jairo és Kristina megdöbbent. Ki