*Rory*

Úgy ébredtem, hogy kosz volt a körmeim alatt.

A madárdal leglágyabb zümmögése lebegett a kunyhó falain túl, és a korai nap halvány csíkokat vágott a padló fadeszkáin. Xander már felkelt, ezt rögtön tudtam. A levegő még mindig hordozta a teste melegét az enyém mellett, a jelenlétének csendes visszhangját, mint a takaróban maradt melegséget, miután túl sokáig voltál beleburkolózva.

De nem mar