*Rory*

Egy hete először aludtam jól.

Xander úgy döntött, hogy elkísér az órára. Végig fogta a kezemet. Határozottan. Szilárdan. Oltalmazón.

Nem beszéltünk. Nem volt rá szükség. Hozzáigazítottam a lépteimet az övéihez, és egyszer az életben ezek nem egy vonszolt lány és egy üldöző fiú léptei voltak. Egyenletesek voltak.

Bevettük az utolsó kanyart is az előadótermekhez vezető lépcsőház előtt. Ekkor