Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

*Rory*

Durnham nem is annyira felénk sétált, mint inkább siklott, mintha a cipője soha nem érintette volna a követ. A kezében lévő kulcs lustán himbálódzott, minden egyes kilengése a hamusötét fém suttogását villantotta fel.

– Tökéletes időzítés – mondta, mintha megszerveztük volna ezt a találkozót. A hangja csupa kellemes felszín volt, mint egy tó, amelyben úgy lehet megfulladni, hogy egyetlen fo