*Xander*

A barlangok hidegebb levegőre köptek ki minket, olyanra, amely nedvességet, rothadást és valami élesebbet hordozott, amit nem tudtam beazonosítani.

Azrien erősen a bordáimnak feszült, nyughatatlansága és feszültsége teljesen kimerített.

Karmai belülről karmolták a bőrömet. Gyorsaságra vágyott. Fogakra, földre és vérre. És most az egyszer nem volt erőm pórázon tartani.

A fantomfonal, amirő