Claude még sokáig sétált a Sycamore közben, bőrcipője halkan ropogott, ahogy a földön heverő gesztenyehéjakon lépkedett.

Az esti szél összeborzolta a haját a homlokán, a kezében lévő üres műanyag zacskó pedig kifordult a formájából. Még mindig érezte az ujjbegyein a rózsaszirmok nedvességét.

Claude odaért a buszmegállóhoz, és leült a hideg padra, felnézve a Katherine rendelőjéből kiszűrődő fényre.