Bailey szemszöge

A lábamat húzva vonszoltam magam a kampuszon.

Az orientációs hét elképesztően pörgős volt, én pedig már most teljesen kimerültem.

Mindenhol emberek voltak, nevettek és ölelkeztek, mintha már évek óta ismernék egymást.

Soha nem jöttem ki túl jól az emberekkel, így a beilleszkedés és a barátkozás mindig is nehezemre esett.

Késő délután volt, én pedig hullafáradt voltam, de legalább