Kaleb szemszöge

Úgy éreztem magam elveszve, ahogy még soha, és ahogy végigsétáltam a szálloda csendes folyosóján, a táskám lazán lógott a kezemből, a mellkasom pedig szorított.

Olyan volt, mintha valami nehéz dolgot cipeltem volna magamban, amit nem tudtam letenni, hiába próbáltam, és folyamatosan csak az járt a fejemben:

Mit is csináltam egyáltalán? Mit gondoltam egész idő alatt? Miért hittem azt