Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Kaleb szemszöge

Pontosan emlékeztem a szavaira.

„Én… én most Ethannel járok.”

Hosszú percekig meg sem mozdultam, meg sem szólaltam. Még lélegezni is alig tudtam.

Teljesen összetörtem a gondolattól, hogy örökre elveszítettem őt.

Ugye, ez nem lehet igaz?

Tágra nyílt, hitetlenkedő szemekkel meredtem rá, és Ethan is megerősítette a dolgot; olyan elégedettnek tűnt, mintha megnyerte volna a lottót.

„Te…