Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Kaleb szemszöge
Pontosan emlékeztem a szavaira.
„Én… én most Ethannel járok.”
Hosszú percekig meg sem mozdultam, meg sem szólaltam. Még lélegezni is alig tudtam.
Teljesen összetörtem a gondolattól, hogy örökre elveszítettem őt.
Ugye, ez nem lehet igaz?
Tágra nyílt, hitetlenkedő szemekkel meredtem rá, és Ethan is megerősítette a dolgot; olyan elégedettnek tűnt, mintha megnyerte volna a lottót.
„Te…