David szemszöge

A telefonom a lejárt számlák halmaza és egy csésze hideg feketekávé mellett rezzent meg. A raktárépületben történtek éjszakája óta egyszer sem aludtam többet napi három óránál.

A szemem véreres volt, az öltönyöm zakója egy szék támlájára dobva, a nyakkendőm pedig annyira meglazítva, hogy már inkább hurokra hasonlított.

A képernyőt bámultam. Bailey.

A szívem lassan, fájdalmasan dobb