Ezer nap dühével viharoztam át az étkezőn. A tudatom mélyén Mona is legalább ennyire dühös volt, vicsorgott és az állkapcsát csattogtatta a levegőben.

Lecsaptam az egyik papírt Kairos elé az asztalra, amitől az étele, amit épp evett, mindenhová kifröccsent. Lassan felemelte a fejét, és találkoztam a kőkemény, aranyszínű szemekkel, amelyeket annyira meggyűlöltem.

– Mi a fasz?! – rikácsoltam. – Hogy