– Szörnyű ember vagyok – suttogta Althea, hangja olyan erőtlen volt, hogy szinte elveszett a kávézó lágy alapzajában. Még arra sem vette a bátorságot, hogy felemelje a tekintetét és Lydiára nézzen.

Lydia gyengéden Althea vállára tette a kezét. Ketten ültek egy belvárosi kávézó csendes sarkában. Althea normális esetben soha nem hívta volna fel Lydiát csak úgy a semmiből – mindig tervezett, mindig e