Hangjában visszafojtott düh zengett. – Ha nem bántatok volna vele olyan kegyetlenül. Nemcsak te... én is. Különösen én, mint a férje annak idején.

Az öklei szorosan összeszorultak, ujjpercei elfehéredtek.

– Ha csak egy kicsit is jobban bántam volna vele. Még ha szerelem nélkül is, de legalább mellette kellett volna állnom, amikor terhes volt. Sosem lett volna szabad hagynom, hogy elsétáljon az ott