Cale szavai ólomként nehezedtek Davenre, és a torkára forrasztották a szót. Beletelt egy pillanatba, mire egyáltalán felfogta, hogy visszatartja a lélegzetét.

„Figyelsz… rám?”

„Igen. Persze.” Daven válasza halk és erőtlen volt. Üres tekintettel meredt a szállodai szoba falára, légzése egyenetlen maradt, hiába próbálta megőrizni a hidegvérét. „Cale” – mormolta –, „teljesen biztos vagy benne, hogy a