A reggel csendben érkezett.

A reggeli furcsa csendben telt, nem volt kínos, de kényelmes sem. Az evőeszközök halk csengése töltötte be a teret, amit időnként egy-egy halk sóhaj tört meg, de igazi beszélgetés nem követte.

Lydia gyakrabban nézett a tányérjára, mint Cale-re. Nem mintha hiányzott volna az étvágya – egyszerűen csak túl sok gondolat nyomta a lelkét, kérdések, amelyeket nem tehetett fel