Alaric

Irodám ablakából nevetésüket a reggeli szellő hozza magával. Sage és Iris a kertben ülnek, fejüket egymás felé hajtva reggeliznek, a napfény csillagfénnyé változtatja Sage ezüstszőke haját. A lycanom elégedetten morog, látva, hogy a párunk boldog, még ha egyelőre nem is formálhatunk jogot rá.

Aztán megfordul a szél, és olyan illatot hoz, amitől megfagy a vér az ereimben. A szüleim itt vanna