De nincs jogom törődni vele. Nem azután, amit tettem.

Így hát elhúzódom, és a tűz közelében helyezkedem el, ahonnan az egész tábort szemmel tarthatom. És őt.

Mindig őt.

– Eléggé berágott rád. – Sera mellém telepedik, a hangját halkan tartva. – Mit csináltál?

– A dolgomat – mondom röviden.

– Szép kis dolog lehetett. – Sera arra pillant, ahol Iris ül, sziluettje kirajzolódik a sötétedő égbolt előtt.