Iris

– Garrett? – A hangom megtörik. – Garrett, kérlek... ébredj fel. Nézz rám. Kérlek...

Nem válaszol. Meg sem mozdul.

Az ölemben ringatom a fejét, remegő kézzel simítom hátra a haját. És ekkor történik.

A párkötelék teljesen a helyére pattan.

Nem gyengéd. Nem fokozatos. A felismerés mennydörgése, amely majdnem megállítja a szívemet.

Ő az enyém. Mindig is az enyém volt. Az univerzum választott ki