Garrett

"Garrett!" Iris hirtelen előttem terem, kezei az arcomon. "Garrett, nézz rám. Mi történik?"

Nem tudok válaszolni. Nem kapok levegőt. Mert az emlékek letaglózóak, megsemmisítőek, mindegyik egy-egy tőrdöfés a mellkasomba.

Bántottam őt. Tönkretettem őt. Beleszerettem. Aztán teljesen elfelejtettem.

Ő pedig egyedül cipelte ezt a terhet. Nézte, ahogy a sötétben botorkálok, anélkül, hogy tudnám,