Garrett

– Ki kellene tűznünk egy dátumot.

Vivienne hangja élesen hasít bele a lakrészem csendjébe. Már egy órája itt van, az oldalamhoz simulva, miközben én úgy tettem, mintha jelentéseket olvasnék. Valójában azon járt az eszem, ahogy Iris mosolygott ma reggel, amikor teát vittem neki. A büszkeségen, amit a szemében láttam, amikor megvédtem a tanácsülésen.

Arról, mennyire helytelennek érzem, hogy