~KATALEYA~

Nem hagyom.

Egy pillanatig csendben vagyunk, csak némán egymás szemébe nézünk. Egyikünk sem szólal meg, mielőtt ő elfordítja a tekintetét, elfordul, és felveszi a dzsekijét.

"Szóval Princesa, ne vesztegesd az időmet. Menj, öltözz fel, reggelizni majd útközben fogunk."

A szemem felragyog erre, a szavai okozta teher ellenére is, és a fürdőszobába sietek. "Gyors leszek!" – ígérem, és becs