~ ENRIQUE ~

„Micsoda?”

„Azt hiszem, most adtad meg a választ.” Felnéz rám, miközben az egyik kezét a mellkasomra teszi. „Azt hiszem, amire szükségünk van–”

A szám elé teszem az ujjamat, és megrázom a fejem. „Kivéve, ha engem is magában foglal, talán jobb, ha nem tudok róla” – mondom halkan.

A szemei elszomorodnak, de megértően bólint, miközben újra a vállamra hajtja a fejét, és felsóhajt. „Lehet,