~ ENRIQUE ~

Bólint, miközben az arcomat a kezei közé fogja, még mindig sír, én pedig gyengéden letörlöm azokat a könnyeket.

Istennőm, gyönyörű.

– És te is mindig a mindenem voltál – suttogja.

Arrogánsan elmosolyodom. – Tudom. Elég nehéz nekem ellenállni. – Sokatmondóan kacsintok rá, amitől felkuncog.

– Istennőm, annyira tökéletes vagy. – A nyakam köré fonja a karját, én pedig elkapom, miközben han