Matteo pontosan tudta, melyik pillanatban ismerte fel őt a lány. Az apró zihálás, ami elhagyta a rózsaszín ajkait, ahogy azok szétnyíltak. A szemei, amik akkorára tágultak, mint egy-egy kör, és amiket csak még nagyobbnak mutattak a szemüveg lencséi, amelyek hebehurgyán ültek az orrán. Ahogy az ujjai az asztal szélébe kapaszkodtak, mintha csak egy suttogásnyira lenne attól, hogy a padlóra roskadjon