Miközben Louisa azon vívódott, hogy köszönjön-e Juliannak, magassarkú cipők éles kopogása közeledett az étterem túloldaláról.

Majd meghallotta Abigail elragadtatott, várakozásteljes hangját: – Tudor úr, hát itt van!

Louisa hevesen verő szíve azonnal visszatért a megszokott ritmusába. Mintha valaki nyugtatót adott volna be neki, kísértetiesen nyugodttá vált. Nem volt szükség többé mérlegelésre. Kül