Julian hangja jéghideg volt, s a mélyén némi szemrehányás bujkált.

Louisa csapdában érezte magát. Legszívesebben azt mondta volna, hogy neki is vissza kell érnie az irodába, de Julian mozdulatlanul ült a helyén, és esze ágában sem volt vezetni. Mégsem hagyhatta a főnökét csak úgy az út szélén, nem igaz?

– Én vezetek – mondta beletörődve, és átült a volán mögé.

Röviddel ezután megérkeztek a kórházh