Danielle

Zihálva felültem, a homlokom majdnem az övének ütközött. "Micsoda?"

Vigyorgott. "Hallottad, mit mondtam."

"De ilyet nem lehet."

"Miért ne lehetne?"

"Túl korán van."

"Tényleg?"

Frusztráltan felsikkantottam. "Hagyd abba a labdázást velem."

Austin felnevetett, és magára húzott. "Olyan életem volt, hogy amikor találok valami jót, azt annak látom, ami. Szeretlek. Ennyi a tört