Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Payton
Bólintottam. – A tiéd, de ez azt is jelenti, hogy te pedig az enyém vagy.
Felnevetett. – Igen, Payton. A tiéd vagyok.
– Amíg ez világos.
– Istenem, mennyire szeretlek – suttogta kuncogva.
– Én is eléggé szeretlek, drágám.
Megfogta a kezem, megcsókolta a tenyerem, majd egy jelöletlen ajtóhoz vezetett attól balra, ami a tényleges műhelynek tűnt. Egy félhomályos folyosó egy másik