Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Payton

Bólintottam. – A tiéd, de ez azt is jelenti, hogy te pedig az enyém vagy.

Felnevetett. – Igen, Payton. A tiéd vagyok.

– Amíg ez világos.

– Istenem, mennyire szeretlek – suttogta kuncogva.

– Én is eléggé szeretlek, drágám.

Megfogta a kezem, megcsókolta a tenyerem, majd egy jelöletlen ajtóhoz vezetett attól balra, ami a tényleges műhelynek tűnt. Egy félhomályos folyosó egy másik