Három hónappal ezelőtt…

„Nem akarok úgy lótni-futni utánad, mint egy totyogós, akit az anyja magával rángatott bevásárolni, Cash” – csattant fel Teagan, miközben utánam trappolt a kisteherautómhoz.

„Leszarom. Én vagyok a Teagan-őrség, úgyhogy találd ki, mi van! Oda megyek, ahová te, és te oda jössz, ahová én.” Széles vigyorral a képemen feltéptem az anyósülés felőli ajtót. „Szívás neked.”