Arra ébredek, hogy Tobias kikel az ágyból. Az ő oldalára gurulok, és kinyújtom a karjaimat. Tobias, látva, hogy ébredek, fölém hajol, és lágyan megcsókol. „Aludj vissza, még korán van.”

„Hová mész?” – kérdezem ásítva és felülve.

„Munkába kell mennem, aludj vissza.”

A szemöldököm bosszúsan ráncolódik. „Azt mondtad, elmehetek, amint Theo megjelöl. Megtettem, amit akartatok, engedj el dolgozni. Unalm