***Thaddeus szemszöge***

Amara volt az első, aki riasztott minket. Épp úton voltunk visszafelé, és csak most léptünk ki a forgalmas főutcára, amikor a telefonom csörögni kezdett, megállásra késztetve minket. Csak egyetlen szót ejtett ki, mintha másodpercekkel azelőtt látta volna, hogy felhívott, másodpercekkel azelőtt, hogy a kín belém hasított volna.

„Úton vagyok” – a vonal megszakadt, épp amikor