Daxon szemszöge

Az árnyékban állva, széles mosollyal az arcomon figyeltem, ahogy Athena elsétál attól a szánalmas idegentől; egész teste úgy remegett, mint nyárfalevél a viharban.

Tudtam, mit kell tennem ahhoz, hogy összetörjem benne azt a kis reményt, amit újra elkezdett felépíteni magában.

Még ebből a távolságból is éreztem a félelme szagát, azt az édes, mámorító illatot, amelytől mindig