Gyanakodva meredtem rá. Ez a köhögés nekem túl műnek tűnt, mintha a nevetését próbálná elfojtani, vagy talán visszatartani magát attól, hogy mondjon valami olyasmit, amit nem kellene.

– Hadd hozzak neked egy kis vizet – szólt ki Sarah a konyhából, meghallva a nagy felhajtást.

– Jól vagyok, tényleg – mondta Tristan, de a szeme még mindig könnyezett a sok köhögéstől.

– Anyu, játszhatunk most