Tristan szemszöge

Nem húztam ki azonnal Athenából. Benne maradtam, a homlokom az övének támasztottam, miközben próbáltam visszanyerni a lélegzetemet.

A szívem olyan hevesen vert, hogy a fülemben dobolt, és egy pillanatig semmi másra nem tudtam gondolni, csak arra, mennyire helyesnek érzem ezt.

Milyen félelmetesen, lehetetlenül helyesnek érzem újra.

Gyengéden megcsókoltam a homlokát, ízle