Isabelle hidegen elmosolyodott, megvillantva imádnivaló, gyöngyházfehér fogait. Így szólt: – Drága apám, hát nem ismersz meg?

Arckifejezése hamuszürkévé vált, majd egy pillanat alatt neurotikusan megváltozott. A baljós mosoly megmaradt, de finom szemöldöke nemtetszésében összeráncolódott. – Elvégre én vagyok a kedvenc gyermeked.

Jasiel kitágult pupillái élesen összehúzódtak, teste hevesen remegett