Rue nem szólt semmit. Csak miután kiment a világba, és látta, milyenek mások, döbbent rá, milyen ritka egy olyan odaadó ember, mint Polinski.

Ráadásul most már jó volt a jövedelme, remek állása volt, megvolt mindene, amit akart. Most már arra a fajta tiszta szeretetre vágyott.

Így hát Polinskira gondolt. Ezúttal egy fióktelep vezérigazgatójaként tért vissza; mondhatni, dicsőségben tért haza. Minde