Ella

Aznap éjjel úgy értem haza, hogy az este súlya még mindig a vállamra nehezedett. A szikrázó csillárok, a díszes estélyik, a parti nevetése és fecsegése mind távoli álomnak tűnt, ahogy a gyengén megvilágított lakásomban álltam, még mindig a gyönyörű fehér ruhámat viselve.

Logan szavai, amiket a hazaúton mondott nekem, még mindig az elmémben motoszkáltak, megnyugtató balzsamként a bennem kavarg