Másnap reggel Ophelia korán ébredt, napkelte körül. Valaki lassan simogatta a haját és a csupasz bőrét. Visszaemlékezve az előző nap eseményeire, kinyitotta a szemét, és aggódva nézett körül.

„Uram!”

Arthur valóban ott volt, az ágy szélén ült, és őt nézte. A lány felpattant, a karjait a nyaka köré fonta, és hagyta, hogy minden előző esti aggodalma a felszínre törjön. Ophelia annyira aggódott, ho