Victoria

Nem sokkal azután, hogy Isabella ribancnak nevez – ahogy teszi azt, amióta csak az eszemet tudom –, Alexander előlép, és egyenesen közém és a nő közé áll. Arrogáns arckifejezéssel tornyosul fölém, miközben hozzá beszél.

„Kicsim” – mondja neki félmosollyal.

„Hmm?” – válaszolja a nő, és a hangjából ítélve ő is mosolyog.

„Egyél bármit, amit csak megkívánsz erről az asztalról” – mondja a férf