Evelyn

Megfordulok, de még néhány másodpercig lehajtva tartom a fejem, csak hogy elodázzam a pillanatot, amikor fel kell néznem arra, aki az imént a nevemen szólított: Scarlett.

– Mi az? Most meg akarod rejteni az arcod? Csak mi vagyunk itt.

Már a hangja sem túl kedves, úgyhogy felkészülök a legrosszabbra, felszegem a fejem, és széles mosolyt erőltetek az arcomra.

– Szia, mi újság? Nem gondoltam