Külső nézőpont

Sebastian a szobájában ült, a nehéz függönyöket szorosan behúzva a holdfény ellen. Gyűlölte a holdat, gyűlölte a sugarait, és gyűlölte a holdistennő létezését. Ő ott ült a palotájában, ezüstszekerén az univerzumot járta, míg ő itt ült egy szobában, ahol az egyetlen fényt a kandalló haldokló parazsa adta. A parazsat bámulta; elfelejtette táplálni a tüzet, mert túlságosan lefoglalták