Victoria

Amint résnyire nyitom az ajtót, hogy kiléphessek a folyosóra, és onnan beszéljek Isabellával, ő szélesre tárja, és hívatlanul belép.

Megbotlom a lendülettől, ahogy az ajtó kivágódik, de hamarosan visszanyerem az egyensúlyomat, és megfordulok, hogy szembenézzek vele.

– Nem tudtad volna megvárni, amíg megengedem, hogy bejöjj?

– Ó, kérlek! – forgatja rám a szemét. – Mintha tényleg engedélyre