"Nyeld le! Így fogod megfizetni az adósságodat! Bűnhődnöd kell azért a rosszért, amit tettél!"

Ez volt az utolsó mondat, amit Kyle mondott Alice-nek...

Alice teljesen összetört, hiszen semmi rosszat nem tett.

Egyszerűen nem volt semmiféle adóssága, amit meg kellett volna fizetnie.

Alice szorosan ökölbe szorította a kezét, és zokogott...

Alice magában üvöltött: <Kyle Longman, gyűlöllek! Egy napon még bánni fogod! Előbb-utóbb meg fogod bánni, hogy így bántál velem!> – üvöltött Alice a lelke mélyén.

Alice-t napokra bezárták a kórtermébe. Az ételosztással megbízott ápolókon kívül senki sem szólt hozzá. Ráadásul látogatója sem érkezett.

Úgy tűnt, mintha az egész világ megfeledkezett volna róla.

"Hetes, látogatója van!" – kiáltotta kintről egy nővér.

Alice meglepetésében hirtelen felült; azon tűnődött, vajon Kyle az a látogató. "Talán Kyle jött, hogy megmentsen?" – gondolta izgatottan.

De amikor végre meglátta a látogatót, a reménye teljesen szertefoszlott.

Miért is ábrándozott még? Kyle már letaszította őt ebbe a verembe. Miért is akarná valaha is újra látni?

Túl ostoba volt.

Kettejük szerelmi története Kyle-lal már véget ért.

"Mi van? Azt hitted, Kyle az?" – Iris, aki nyolccentis tűsarokban pompázott, pöffeszkedve lépett be a szobába. Amikor megcsapta az orrát a fertőtlenítő erős szaga, undorodva fintorodott el.

"Te vagy az! Drága nővérem!" – Alice arca elsötétült, szemeit gyűlölet töltötte meg.

Ő volt az! A nővére, Iris volt az, aki csőbe húzta.

Iris nélkül Kyle sosem záratta volna be őt így.

Alice és Iris aznap együtt mentek az étterembe. Akkor miért hazudott róla?

Alice magától sosem jött volna rá...

Iris és Alice kétpetéjű ikrek voltak. Bár nem hasonlítottak egymásra, mégiscsak testvérek voltak. Miért bánt vele így?

Mit követett el Alice?

"Rajtam kívül ugyan ki akarna manapság meglátogatni téged? Meg kell értened, ez Kyle parancsa. Senkinek sem engedélyezett, hogy látogasson!" – Iris maga felé húzta a széket, és kárörvendve leült.

"Tudod mit? Napokig könyörögtem Kyle-nak ezért a látogatásért. Úgyhogy vedd nyugodtan bóknak!" – Iris szája mosolyra húzódott, szemeiből pedig arrogancia sütött.

Ahogy elnézte az így megkötözött Alice-t, Iris a világ legboldogabb nőjének érezte magát. Magában így gondolkodott: "Nézz magadra, te szegény kis pára, biztos vagyok benne, hogy többé nem leszel képes elcsábítani Kyle-t!"

"Neked köszönhetem, drága nővérem! Hogy ide vagyok bezárva. Most már boldog vagy?" – szűrte át a fogai között Alice, legszívesebben arcul csapta volna Irist. De sajnos a kezei és a lábai az ágyhoz voltak kötözve. Nem tehetett mást, mint hogy szorosan ökölbe szorította a kezét. A körmei a bőrébe vájtak, de a fájdalmat észre sem vette.

Mert semmi sem volt fogható a szívében lévő fájdalomhoz.

A nővére volt az a tanú, akit Kyle egykor megemlített.

"Miért is próbálna a saját nővéred besározni? Azt várod, hogy ezt elhiggyem?" – Kyle szavai még mindig ott csengtek Alice fülében.

Igen, ő volt Alice nővére.

És szintén a nővére volt az, aki gyilkost csinált belőle.

Iris így szólt: "Húgicám, hogy mondhatsz ilyet? Fogalmad sincs, mennyi bajt hoztál a családunkra. Hála az égnek, hogy Kyle most az egyszer szemet hunyt efelett. Különben a teljes White családot saját kezűleg pusztítottad volna el!"

"Jobb, ha jól viselkedsz. Ha itt maradsz, az a legjobb, amit anyáért és apáért tehetsz!" – tette hozzá Iris ráérősen, miközben csillogó körmeiben gyönyörködött. Aztán megvillantott egy műmosolyt, amitől Alice-t elfogta az undor.

"Miért húztál csőbe?" – tette fel végül Alice a kérdést, ami egész idő alatt kínozta.

Annyira kétségbeesetten akarta tudni az okot.

"Miért? Tényleg megkérdezed tőlem, hogy miért?" – Ez a kérdés azonnal felbőszítette Irist. Talpra ugrott, arca eltorzult a dühöngéstől.

"Én vagyok a White család leginkább szeretett elsőszülöttje! Hogy választhatott téged Kyle helyettem?" – mordult fel Iris.

Aztán így folytatta: "Ő egy olyan büszke és hibátlan férfi. Veled lenni élete legnagyobb foltja. Nem érdemled meg őt!"

Miután kiadta magából a dühét, Iris lekevert egy pofont Alice-nek.

Alice arca dagadni kezdett, és a szája széle vérezni kezdett.

Ez a pofon végleg szertefoszlatta Alice illúzióit.

A testvérek közötti szeretet mindig is egy nagy hazugság volt.