Harper

Maddox úgy döntött, megmutatja a ház néhány részét; a keze úgy pihent a derekamon, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne. Nem tudtam eldönteni, hogy ez csak a színjátéknak szólt, vagy elfelejtette, hogy nem kellene megjátszanunk magunkat, amikor nincs körülöttünk senki. De emlékeztettem magam a számtalan alkalomra, amikor úgy tartott engem, mintha a sajátja lennék.

Amikor elértünk