Harper

Amikor Dean megemlítette, hogy közeledünk a Beauregard-birtokhoz, már nem beszéltem olyan sokat.

A limuzinban Maddox és Anna között ültem, és próbáltam nem túl feltűnően bámulni kifelé az ablakon, de amint megérkeztünk, ez lehetetlenné vált, mert a birtok végtelennek tűnt.

Miután áthajtottunk a hatalmas fekete kapun, az út a kúriáig egy örökkévalóságnak érződött.

Nem tudtam levenni a szemem