2. KÖNYV: 36. FEJEZET

Harriette szemszöge

Már rég elvesztem a szakadékban. Azt mondják, nem szabad túl sokáig belenézni a szakadékba, mert a szakadék is beléd néz, de az én esetemben ez nem így volt, én túl sokáig néztem bele.

Visszatértem a falkánkba, és abban a sötét, hátborzongató szobában voltam. Nem voltam ott egyedül. Számos más gyerek is volt a szobában, akiknek az arca elmosódott. Rájöttem