2. KÖNYV: 62. FEJEZET

Harriette szemszöge

Miután elmondtam Darius alfának, mi minden történt, egy szót sem szólt. Csak ült ott, lehajtott fejjel. Vártam az ítéletet, a gyilkos pillantást, és bármilyen szörnyű reakciót, aminek jönnie kellett volna, de sosem jött el.

– Kérem, mondjon valamit! – kérleltem. Nem tudtam elviselni ezt a síri csendet. Ha Angela luna itt lett volna, talán lett volna mit m