Zeno leült egy székre; mellette mindenki evett és beszélgetett, de az ő étele érintetlen maradt.

A tekintetét Sebastianra szegezte, aki az asztal végén foglalt helyet, Sakura pedig mellette ült, és épp mondott neki valamit.

A nő azonnal odajött, és magával vonta a férfit, amint leértek a kertbe.

Szinte olyan volt, mintha csendben jelezte volna a fennhatóságát; úgy tűnt, már nem is lesz szüksége az