Izzy keze remegett, ahogy az utolsó lapot is visszacsúsztatta a mappába, majd becsukta azt. A súlya az ölébe nehezedett, de az igazi súly valahol mélyebben volt – a mellkasába fészkelte be magát.

Óráknak tűnt, ameddig ott ült, mozdulatlanul, meredten bámulva az immár csendes dolgozószobát. A lámpa lágy fényt vetett az íróasztalra, a padlóra, a meztelen lábfejére – de ezekből semmit sem érzékelt.

N