Cassandra szúrós szemmel meredt a vele szemben ülő férfira. Egyetlen szót sem szólt azóta, hogy behozták őt. Egyenes tartással ült, kezei az acélvázas szék karfáján pihentek, mintha övé lenne a hely – és talán így is volt. A szoba vakítóan fehér volt, oly módon steril, ami már az idegeit borzolta.

– Milyen hely ez? – kérdezte. A falak párnázottak voltak, amilyeneket a pszichiátriai elkülönítőkben